Sokáig kerülgettem a filmet, magam sem tudom, hogy miért, de végül megnéztem, és azt kell, hogy mondjam, az előítéleteim (sok pozitívat és negatívat olvastam róla) szertefoszlottak, már az elején, és utána nagyon tetszett az egész film. Valószínűleg sokan láttátok is már, és én voltam ezúttal lemaradva vele, de egy kis felelevenítésnek, akik meg még nem látták, azoknak meg ajánlóul szolgálna kis szösszenetem.
De akkor kezdjük az elején.
Csak a rend kedvéért...
Alapadatok:
- Címe: 200 Pounds Beauty
- Hangul: 미녀는 괴로워
- Magyar cím: Egy mázsás bombázó
- Rendező: Kim Yong-Hwa
- Megjelenés: 2006
- Játékidő : 120 perc
- Besorolás: Romantikus vígjáték, zenés
- Ország: Dél-Korea
- Nyelv: Koreai
- Kim Ah Joong - Hanna
- Joo Jin Mo - Sang Jun
- Venny - Ammy
- Kim Hyun Sook - Park Jung-min
- Im Hyun Sik - Hanna apja
Történet:
A főszereplőnk, Hanna, rendkívül tehetséges, énekhangja bárkit megszégyenítene. Egy baj van vele. Bénácska, és kövér, így sosem válhat belőle idol. Azonban, egy népszerű énekesnőnek, Amy-nek, ő az énekhangja. Míg az idol a színpadon tátog, Hanna a háttérben énekel helyette. Amy menedzserébe, a jóképű Sang-Joon-ba Hanna reménytelenül szerelmes. Vagyis reménytelenül? Ő maga azt veszi észre, hogy a férfi is kedves vele, ezért elkezd reménykedni... Egyszer meghallja őket beszélgetni arról, hogy csak kihasználják őt, és ez a naiv lányt rendkívül érzékenyen érinti. 
Csalódott bennük, így hátat fordít nekik, és nem csinálja tovább ezt az átverést. Merész döntést hoz: plasztikai sebész kése alá fekszik, és egy éven keresztüli kezelések eredményeként bombanővé válik.
Csalódott bennük, így hátat fordít nekik, és nem csinálja tovább ezt az átverést. Merész döntést hoz: plasztikai sebész kése alá fekszik, és egy éven keresztüli kezelések eredményeként bombanővé válik.
Visszamegy a kiadóhoz, jelentkezik ismét énekesnek, eltitkolva, hogy ő a régi Hanna, de ezúttal nem kell póthangnak lennie, hisz kinézetével már ő is hírességgé válhat. És meghódíthatja a hőn szeretett férfit. Ő lesz Jenny, a természetes szépség megtestesítője...
Vajon a férfi bele fog szeretni, csak mert jól néz ki? Boldog lesz így Hanna? Meddig tarthat ki a hazugság? Érdemes volt az áldozat?
Nos, aki végig nézi a filmet, az megtudhatja...
Nos, aki végig nézi a filmet, az megtudhatja...
Vélemény:
Hát... mint mondtam, mást vártam tőle. De inkább negatív értelemben. Pozitív csalódás volt.
Attól féltem hogy arra fog kimenni a film, hogy akkor lehetsz sikeres, és boldog, ha úgy nézel ki, mint Miss Korea, mert amúgy egy senki vagy.
Ehhez képest, sokkal több mondanivalót találtam benne, a legfőbb az volt, hogy igazán akkor lehetsz boldog, ha önmagad vagy, és nem hazudsz saját magadról, mert különben az nem is te vagy.
Ami kicsit rezegtette a lécet, az a felfújt, dagi Hanna volt, kicsit túlzásokba estek. Eleve, látszott rajta, hogy mű, a másik meg az, hogy most 4-5 férfi ne tudja elgörgetni az útból... ugyan már, kérem... De ez részletkérdés volt, csak jobban kisarkították a filmet.
Ami még kérdésként megmaradt a fejemben, hogy minek kell valakiből sztárt csinálni, akinek nincs hangja? Elhiszem, hogy szép, és csinos, de ott nagyon sok ilyen ember van, akibe még tehetség is szorult... na de mivel ez volt a film alapja, ezért nem mondom, hogy másképp kellett volna csinálni, de megnézve, hogy 10 koreai fiatalból mennyinek van tehetsége ilyen téren, szerintem elég magas lenne a százalék. De ez csak egy agyamban felmerült gondolat volt.
A szereplők is jók voltak, mind a fő és mellékszereplők is. A férfi főszereplő volt néha, akit nem mindig értettem meg, hogy akkor most mit is akar, de végeredményben őt is megkedveltem. (És itt megjegyezném, hogy rendkívül magas szintre fejlesztette a "csibészes félmosoly"-t. Egyik barátnőm nem hajlandó elhinni, hogy ez a kifejezés létezik. Nyugtassatok meg, hogy igenis létezik ilyen! :D )
Ami még tetszett benne, azok a dalbetétek voltak. Maga az Ave Maria szám benne nagyon megtetszett, és még napokig járt a fejemben.
A végétől is féltem, hogy elrontják, de tetszett az is. Jól elvarrták a szálakat.
Összességében egy remek kis vígjáték, sokat lehet nevetni, közben mégsem sablonos, és mondanivalója is van. Szóval azt mondom, hogy aki nem látta, az pótolja, ezekre az őszi napokra/estékre, rendkívül jó kikapcsolódást nyújt.
MUST SEE! :)
Remélem, aki nem látta, az most kedvet kapott hozzá. Aki látta már, annak mi a véleménye róla? Írjátok meg :)
Addig meg a szokásos, és elmaradhatatlan, és reméljük nem unjátok még: Fighting~
