Hanok -a hagyományos koreai ház

A koreaiak miért veszik le a cipőjüket, ha belépnek egy házba, miért van olyan kultúrája a teának, milyen a festészetük, zenéjük, harcművészetük? Miért aludtak a földön, mit szabadott a nőknek, férfiaknak...? Úgy gondoltuk, ezentúl majd igyekszünk a kultúrájukba is bepillantani, és összegyűjteni dolgokat a hagyományaikról, és ezt megosztani Veletek.

Először a hanokról írtam nektek.

Hanok-nak a koreai tradicionális házakat hívjuk. A koreai építészet különös figyelmet fordít arra, hogy a ház illjen a környezetébe, különös gonddal a területre, és az időszakokra.

Egyik különlegessége ezeknek a házaknak az Ondol, vagyis az egyedülálló fűtési rendszere a hanoknak, ami nyáron hűvösen tart, télen pedig melegít. Mivel Koreában a nyár meleg, a tél pedig hideg, ezért az ondol, a padlófűtési rendszer, és a Daecheong, a hideg padló segít túlélni a fagyos telet, és tartja távol a meleget nyáron. Ez a „primitív” módszer nagyon hatásos, így Koreában még mindig sok helyen ezt használják. (Most akkor indulhat a vita, hogy a rómaiak vagy a koreaiak a jobb fűtéstechnikusok :D )

Ondol felépítése

 

A ház teteje

A házak építéséhez felhasznált alapanyagok,

mint a föld, fa, és szikla, a természetben megtalálhatók, és nem szennyezik a környezetet. A hanoknak speciális cserépteteje van, ez a Giwa (fagerendákkal, és kővel). A Cheoma a ház görbe teteje. ennek a hossza változó, aszerint, hogy mennyire szeretnék, hogy besüssön a nap.

Tető formák

Hanji

Az ablakokat, és ajtókat Hanji-val fedték, ami bab olajba áztatott hagyományos koreai papír, ami ettől vízálló. fényes, és légáteresztő lett.(És nem túl jó hangszigetelt, véleményem, és a koreai doramák szerint... )

A házak régiónként eltérnek. Korea északi, hideg területein a házak, zárt, négyzet alakban épültek, hogy jobban megtartsák a hőt. A középső területeken a házak 'L' alakúak, ezek a legnépszerűbbek. A déli házak pedig nyitott 'I' formában épültek. A jó légáteresztés érdekében sok ablaka van.

 

Choga jib

A házakat be lehet sorolni osztály, és társadalmi státusz szerint is. A tipikus Yangban, vagyis a felsőbb osztály házai, cseréptetővel, nemcsak a ház funkcióit biztosítják, hanem rendkívüli kulturális értéket is őriznek. Másrészről a közemberek házai, szalmatetővel (choga) már inkább csak a ház funkcióit foglalták magukban. ( a szegény népnek természetesen nem volt akkora birtoka, mint a nemeseknek, így a lentebb lévő írás a ház felépítéséről, rájuk nem vonatkozik)


A mai napig sok Hanok-ot tekinthetünk meg, ha Koreában járunk:

• Bukchon Hanok Falu, Szöul belvárosában
  
  
  
• Namsangol Hanok Falu Pil-dong-ban Jung-gu Szöulban.
  
  
  
• Hahoe Népi falu, egy hagyományos falu a  Joseon dinasztiából, Andong-ban, Gyeongsangbuk-do-ban.
  
  
  
• Yangdong Népi falu, hagyományos falu a Joseon dinasztiából, Gyeongju-ban,
  
  
  
  
• Koreai Népi falu, Yongin város turista látványossága, Gyeonggi-ban
  

Szöulban sok hanok található, amit átalakítottak kávézóvá, étteremmé, teaházzá.

A népi hiedelmek szerint, a háznak különböző területeinek megvan a maga védőszelleme, védőistene, például a konyha Istene. (gondoljunk csak néhány koreai sorozatra, például az Arang and the magistrate-re /tornác szelleme/ vagy még a Master’s sun-ban is előfordult)

A yangbal (nemesség) házai:

A konfuciánus családok jellemzője volt, hogy több generáció élt egy fedél alatt, így sok épületre (chae) és sok szobára (bang) volt szükség. A jómódúak háza 6 épületből állt:

• ·         haengrangchae (szolgák része)
• ·         sarangchae (férfiak része)
• ·         anchae (nők része)
• ·         gobangchae (raktár)
• ·         byeoldangchae (családi rész)
• ·         sadangchae (családi szentély)

Elrendezés :

A sarangchae és a anchae, a ház urának, és a ház úrnőjének volt a lakrésze. A szolgákat tőlük elkülönített részen szállásolták el, a kapuk közelében. A byeoldangchae részben laktak a ház urainak szülei, gyermekei, ez közel volt a sarangchae és a anchae-hez. A gobangchae részben éltek a női szolgák, ez közel volt a női lakrészhez. A szentély, a sadangchae általában a legészakibb részén volt a háznak.

A részeket nemek szerint is elkülönítették, az anchae és a sarangchae között volt egy vékony fal.

Miből is álltak a lakrészek?

Sarangchae

1, A férfiak része (sarangchae)

• hálókamra (chimbang)
• faparkettás hall (sarang daecheong)
• veranda (numaru)
• férfiak udvara (ez nem csak a férfiak része volt, de általában a család férfitagjai jártak oda  olvasni, vagy gondolkodni)

Anchae

2, Nők része (anchae)

• úrnő szobája (anbang) eredetileg „belső szoba”
• faparkettás hall (andaecheong)
• sógornő szobája (utbang, geonneonbang)
• konyha (bueok)
• nők udvara

Seodang

3, Család része (Byeoldangchae)

• faparkettás szoba (marubang)
• veranda (numaru)
• tanuló szoba (seodang)
•  itt szállásolták el a vendégeket is 

És most jöjjön pár kép a hanok-ról és a hagyományos koreai szobákról:

Jangdokdae- az anchae része volt

A hanok kapuja

A hanok kerítése

Külső terek

Hagyományos ábrázolás

Szentély

Szobabelső

Anchae a The princess' man k-dramában

Sarangchae, szintén a The princess' man-ben

Végezetül itt van egy 25 perces, angol feliratok kis dokumentumfilm a hanokról, gyönyörű képekkel, érdemes belenézni :)

Remélem tetszett, és sok újdonságot megtudtatok a tradicionális koreai házakról. Ha van valami, amiről szívesen olvasnátok, legyen az hagyomány, kultúra, írjátok meg kommentben, a chat-ben, facebookon, vagy akár e-mail-ben, és igyekszünk azokról is írni. Fighting! :)